Tisztelt kancellárasszony/rektor úr/elnök úr

1. Elsőként azon oktatók ügyét kívánjuk felhozni, akik szeptember 1-i hatállyal léptek elő tanársegédből adjunktussá, adjunktusból docenssé vagy docensből egyetemi tanárrá. Mivel a 8/2021 (X.21)-es rektori-kancellári utasítás az intézkedés vetítési alapjaként 2021. augusztus 31-ét határozta meg, s mivel a régi bérük 15%-kal megemelve nem érte el az előlépésük után nekik járó fizetést, sajnálatos módon egy fillérnyi béremelésben sem részesültek. Ezt azt jelenti, hogy szeptember 1-étől kevesebb fizetést kapnak, mint ugyanabban a beosztásban dolgozó kollégáik, ami nyilvánvaló munkajogi problémákat vet fel, mint ahogyan az is, hogy például a frissen egyetemi tanárrá előlépett kolléga lényegében ugyanakkora fizetést kap, mint habilitált egyetemi docenssége idején. A leginkább érintett karon (BTK) 18 hasonló esetről tudunk, más karokról érkező érdekképviseleti információk szerint egyetemi szinten összesen 55-60 körül lehet az érintett oktatók száma. Abban reménykedünk, hogy a kollégáinkat ért méltánytalanság záros határidőn belül orvosolható, hiszen biztosak vagyunk abban, hogy az egyetem vezetése nem szándékozott ily módon büntetni a teljesítményüknek köszönhetően éppen előrelépő kollégákat, akik egy szerencsétlen naptári egybeesésnek estek áldozatul.
2. A rövidesen nyugdíjba menő kollégák helyzete sem mentes a problémáktól. Az egyoldalú bérfejlesztésről szóló 8/2021. (X.21.) számú rektori-kancellári együttes utasítás 1.§(1) bek. a) pont szerint az utasítás személyi hatálya minden olyan munkavállalóra kiterjed, akinek közalkalmazotti jogviszonya az Nftv. 117/C§ (5) bekezdés alapján alakult át munkaviszonnyá 2021.08.01. napjával. Ugyanakkor vannak olyan munkavállalók, akik úgy fognak nyugdíjba menni, hogy nem kapják meg az utasítás 2.§-a szerinti bérfejlesztést, mert esetükben az utasítás 1.§ (2) bekezdését alkalmazták, hiszen 2021. október 31-ig megkapták a jogviszonyuk megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot, amelynek időbeli kézbesítését a jogszabályok előírják. Ennek következtében az Egyetemen hosszú ideje dolgozó foglalkoztatottak későbbi nyugdíja is kevesebb lesz, pedig jogviszonyuk 2022-ben fog megszűnni, figyelemmel a hosszú felmentési időre. Biztosan volna lehetőség a hivatkozott utasítás 1.§ (2) bekezdését úgy módosítani, hogy a 2021. október 31-ig kiküldött jogviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat a nyugdíjazás miatti felmentésre, mint kivételes okra ne vonatkozzon, s az Egyetem leendő nyugdíjasai ne érezzék azt, hogy velük szemben diszkriminációt alkalmaznak.
3. A 15%-os béremelés alapjának pótlékok nélkül való számolása komoly sérelmet okoz az egyetemi munkavállalók egy részének. A gyakorlat azt mutatja, hogy a döntéshozók a 15%-os emelést a jelenlegi bérnek csak azon része alapján számolták ki, amely alapilletmény vagy illetménykiegészítés volt a Kjt fémjelezte időszakban, beleértve a kötelező kiegészítést is a bérminimumra (ez a három korábbi bérelem összeolvadt egy tovább nem bontott Alapilletmény nevű bérelemre). Nem számították be viszont a 15%-os emelés alapjába, azokat az elemeket, amelyek korábban pótlékok voltak (címpótlék, nyelvvizsgapótlék stb.). Ez jogsértőnek tűnhet, hiszen az MT szerint a munkavállalók bére nem bomlik ilyen elemekre: az MT nem is ismeri a nyelvpótlékot és hasonló kiegészítéseket. A nyáron mindegyikünk által aláírt tájékoztatóban összesítve szerepelt a bruttó összeg mint Alapbér. Ehhez képest a bérjegyzékekben az alábbi tételek szerepelnek: Alapbér, Alapbérbe épített középfokú idegen nyelvtudás, Alapbérbe épített felsőfokú idegen nyelvtudás, Alapbérbe épített címpótlék. Az Alapbérbe épített... elemeknek bele kellett volna olvadniuk az alapbérbe (hasonlóan az illetmény típusúakhoz) oly módon, hogy az alapbér összege megegyezzen azzal, ami a 2021. júliusában kiküldött Tájékoztatás közalkalmazotti jogviszonyból átalakuló munkaviszony tartalmi elemeiről nevű dokumentumban szereplő Alapbér összesen sorban szerepel, s értelemszerűen, az alapbérbe épített minden elemnek beszámításra kellett volna kerülnie a 15%-os béremelés során. Elvben ezek nem is szerepelhetnének külön tételként a bérjegyzékben, s értelemszerűen, beszámításra kellett volna kerülniük a 15%-os béremelés során.
4. A szeptember 1-én belépők gondjai: a nemoktató/nemkutató státuszú új egyetemi alkalmazottakat a közalkalmazotti bértábla megszűntével és új bértábla hiányában a törvényileg garantált bérminimumra vette fel az egyetem. Előre látható, hogy ezen a bérszinten rekedve a munkakörök betöltésére alkalmas és motivált munkaerő nem fog megmaradni intézményünkben. Ha az egyetem méltányossági alapon 15%-kal magasabb bért juttatna nekik, talán volna esély arra, hogy egy új bértábla felállításáig, sőt, azt követően is megmaradjanak az universitas kebelén. Tudomásunk szerint a szeptember 1-én az egyetemre bekerülő tanársegédek és adjunktusok is a „régi”, azaz az emelés előtti tanársegédi és adjunktusi fizetést kapják, így ugyanazon munkáért kevesebb bérhez jutnak majd, mint régebben az intézményben dolgozó kollégáik.
5. Végül, minden munkavállalót érintő probléma: a kapott 15% nem látszik beépülni az alapbérünkbe, hanem határozatlan idejű – így bármikor visszavehető – bérkiegészítésként szerepel, ami a legkevésbé sem nevezhető megnyugtatónak.

A döntéshozóktól tehát a fentebbi problémák áttekintését és orvoslását kérjük.

Válaszukat várva

FDSZ SZTE