Az FDSZ a fenntartói modellváltás folyamatával és annak következményeivel kapcsolatban tett fel kérdéseket. Aktualitásukat különösen az adja, hogy az Országgyűlésben várhatóan április 27-én kerül sor az összegző módosító javaslatokról történő határozathozatalra a modellváltó intézmények fenntartói alapítványainak létrehozataláról, a vagyonjuttatásról és a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról. (Ezt követően kerül sor az alapítványok bejegyzésének elindítására, majd a kuratórium és a szenátus/egyetemvezetés/érdekképviseletek tárgyalásaira.)

Az autonómia és a szenátusi jogosítványok tekintetében Stumpf István arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb kérdésekben (a költségvetés, az SZMSZ, a vagyongazdálkodási terv elfogadása, szervezetalapítás) a kuratórium és a Szenátus között lefolytatandó tárgyalások eredményeképp alakul ki, hogy a Szenátus véleményezési vagy egyetértési jogot tud kivívni. Hozzátette, hogy az előkészítő tárgyalások során a vitás kérdésekben a végső szót a kuratórium mondja ki!

A kuratórium összetételére vonatkozóan ismertette, hogy az elképzelések szerint a kuratórium egy tagját az érintett intézmény javaslatára kérik fel. Így biztosítván, hogy az egyetemek vezetése és szenátusa megfelelő rálátást nyerjen a kuratórium működésére. Felkérték a modellváltó intézmények vezetését a személyi javaslat(ok)megtételére.

A kurátorok felkérése jelenleg is zajlik. A felkérés időtartamának korlátozására, rotáció automatikus beépítésére nem látnak lehetőséget, mondván, a feladatra felkért személyek néhány éves időszakban nem tartják felvállalhatónak a feladattal járó anyagi és erkölcsi felelősséget.

A rektorválasztás tekintetében nem lát változást, mivel a Szenátus jelenleg is és a jövőben is véleményezi a rektori pályázatokat, és javaslatot tesz a rektor személyére.

Az érdekképviseletek részvétele a korábbi ajánlásoknak megfelelően biztosított kell legyen az átalakulást előkészítő tárgyalások során. De a vezető testületekben való szakszervezeti részvétel lehetőségét a szakszervezeteknek kell kivívnia, csakúgy, mint a kollektív szerződés megkötésének és az azt előkészítő tárgyalásokban való részvételnek a lehetőségét. A felügyelőbizottságban való szakszervezeti képviselet megvalósítására nem lát lehetőséget (és okot).

A modellváltó intézmények esetében megígért 2 x 15%-os bérfejlesztés tervét megerősítette. Az oktatási államtitkárság elképzelése szerint az állami fenntartásban maradó egyetemeknél szintén sor kerülne bérfejlesztésre 2 x 15%-os bértömeg növelésre (2021 szeptemberétől, valamint 2022 januárjától), azonban erről kormányzati szintű döntés még nem született, zajlanak az egyeztetések a pénzügyminisztériummal (lásd: új finanszírozási modell bevezetése szeptembertől).

Azt, hogy a bér növelésére adott forrást az intézmények milyen elvek szerint (egységes vagy differenciált bérfejlesztés, vagy ezek keveréke) használják fel, és ebben milyen szerepe lesz a teljesítményértékelésnek, az intézmények maguk dönthetik el. E döntésben a szakszervezetek is szerepet játszhatnak, amennyiben érvényesíteni tudják szempontjaikat.

A Kollektív szerződés szabályozása nem tisztázott jelenleg a modellváltó intézményeknél: kérdés, hogy milyen lehetőségek és milyen garanciák biztosítják a szakszervezetek egyenlő részvételét a tárgyalásokon? Valamint milyen megoldást lehet alkalmazni azon intézményeknél, ahol több különböző jogviszonyban vannak foglalkoztatva a dolgozók (lásd: az orvosképzésben az egészségügyi szolgálati jogviszonyt és hozzá kapcsolódóan a kollektív szerződés kizárását). Ígéretet kaptunk, hogy ezt a kérdéskört egyeztetik az ITM-mel.

Felhívtuk a kormánybiztos figyelmét az utazási kedvezménnyel kapcsolatban a kedvezmény fenntartásának szükségességére és jogszerűségére, valamint a kedvezményt szabályozó jogszabályok egységes értelmezésére a modellváltó intézményekben.

Tárgyalásaik során erre felhívják a kuratóriumok figyelmét.

A távolléti oktatás és a homeoffice tevékenység kényszerű bevezetése a felsőoktatásban dolgozók családi költségvetését is megterhelte. Azonban a köznevelésben bevezetett internet szolgáltatási díj térítésre nem került sor a felsőoktatásban. A kormánybiztos véleménye szerint a járvány lecsengése miatt ez már nem releváns kérdés.

Az egyetemek finanszírozása kapcsán megfogalmaztuk aggályunkat a speciális támogatások háttérbe szorítása vonatkozásában. Ígéretet kaptunk kormánybiztos úrtól, hogy a témát megvizsgálja, egyeztet az ITM-mel.

A Fudan egyetemre vonatkozó kérdéseinket (beruházásra költendő források, oktatók és hallgatók elvonzása) elhárította illetékesség hiányában.